Nagyon nehezen készült el az autóm, de az eredmény nem hagy maga után kívánni valót. A sárvédők nagyon szépek, az első olajhűtő jól passzol és 30 fokban is 90 fok alatt tartja az olajat minden körülmények között, a futómű pedig tökéletes. Talán a hátsó gumit kell lecserélni, mert méretben nem tökéletes, de most nincs hozzá "kedvem".
Nagyon necces volt, hogy délben kellett elindulnom a tököli reptéren megrendezendő Totalcaros házi gyorsulási versenyre és 11: 45-kor lett kész és akkor mentem el lemosatni az autót az ócsai kézi mosóba...
Odaértem, ott voltam időben.
A gyorsulás negyed mérföldön kegyetlen dolog. A negyedmérföld elég rövid ahhoz, hogy rajtnál nagyon el kelljen rúgni, az meg igénybe veszi a motortartó bakokat és a váltó orrkúp bakját is.
A rajtok előtt mindig mantráztam magamban, hogy nem ér egy győzelem annyit, hogy ki kelljen vennem a motort bakcseréhez....ezért nem is durván rajtoltam, de persze igyekeztem keményen megindulni. A 2110-es közel 150 lóerős motor a 205-ös hátsú gumikat úgy forgatta, mintha jégen lettek volna és bizony elég impresszíven meglódult a dudukocsi.
Csak 3 esélyes ellenféllel mentem, egy V70 T5-ös Volvóval, Sipos Zoli Mazda 323 turbójával és a Nino Karotta Corolla drift és pálya autójával. Ez a két utóbbi minimális fölénnyel legyőzött, de egy másodpercig sem voltam szomorú. Egyrészt tudtam, hogy az autóm nem erre van kiélezve, ez egy túraautó, másrészt a rajtban simán benne volt még a 3 tized másodperc, amivel kikaptam, harmadrészt pedig azért 15 másodperc alatt egy négyfokozatú váltóval 143 km/h-ra gyorsulni azért nem gyenge, pláne nem egy gyárilag 50 lóerős dudukocsival.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése