Harmadik mérés - kicsit jobb eredménnyel

A harmadik mérés egészen postosan hozta az eredeti Oettinger TSV 2000 teljesítményét, persze kicsit más motorkarakterisztikával, alacsonyabb fordulaton, köszönhetően az extra 100 ccm-nek. Pontosan 85.4 DIN korrigált, főtengelyre számított lóerő 4480-as fordulaton, ami még mindig elég kevés. Ez azt is jelenti, hogy a motorban még van tartalék, meg azt is, hogy a teljesítmény görbe alapján már 2000-nél van 40 lóerő, ami ugye egy F-es motor maximális teljesítménye 4000-nél, valamint 1500-tól 5500-ig mindenhol több nyomatékom van, mint 100 Nm, ami azért érezteti, hogy az autó elég jól halad, csak tenni kell bele a fokozatokat.
A görbén az is látszik, hogy a lambda érték egy körül van, ami eredményezi a nagyon jó fogyasztást (8.8 liter/100 km 90-110-es tempónál), de a maximális teljesítményhez 0.9-es lambda kellene, talán egy nagyobb főfúvóka meghozhatja ezt.
A teljesítmény görbe nagyon szép, az egyetlen problémája, hogy 3800-tól csökken a meredeksége, 4500-tól pedig esni kezd a teljesítmény. Azért nem kell eret vágni, 5500-nál is van 70 lóerő, de az esés jelzi, hogy valami nem tökéletes, illetve a motor komponensek nem illenek tökéletesen egymáshoz.
Az is látszik, hogy a CO is 2 környékére megy vissza, mintha elszegényedne a keverék, ez azonban lehet a hengerfej rossz áramlástani viszonyaitól nagy fordulaton.
A görbék esését a következő okozhatja, ahogy én vélem, esélyességi sorrendben:
- a hengerfej kis áramlási keresztmetszete, kicsik a szelepek (32x35)
- az előbbi kombinálva a relatíve kis 276-os tengellyel, aminek nyitási magassága is kicsi - ezen talán segítene egy áttételes himbasor, talán ez lesz a következő lépés. Ha érezhető eredményt hoz, akkor a hengerfejeket le kell cserélni, himbasort nem akarok használni, mert nagyon igénybe veszi a vezérlés alkatrészeit.

A motor így nyomatékos, tartós túramotor, nincs egekbe pörgetve, relatíve széles tartományban nyomatékos, kettesben szépen megindul. Összeségében elégedett vagyok, de két dolog kicsit még mindig bosszant.
Az egyik, hogy az eredeti Oettinger széria tengellyel, de nagy szelepes (40x 35) hengerfejjel 3200-as fordulaton nagyobb nyomatékot produkát kisebb köbcentiből (2110 vs. 1998), ez jobb töltöttségi fokot feltételez (hogyan???), és ezt a 85 lóerőt is 200-zal kisebb fordulaton tudta. A kisebb tengely magyarázat lehet erre, de a nyomaték kérdéses. Talán a hengerfej a magyarázat.
A másik pedig, hogy mi okozza a keverék leszegényedését 3800-4000-től. Az is lehet, hogy egyszerűen a karbi okozza ezt és a motor tudna még forogni, vagy a hengerfej korlátoz be? Ez utóbbinak ellentmond hogy vannak motorok ilyen szelepekel (valós!)100 ló felett.
Talán egy nagyob főfúvóka sok kérdésemre választ ad majd.
Ha a görbére ránézünk és feltételezzük, hogy a motor törtéscseréje nem korlátozódik le magasabb fordulaton (mondjuk 5000-ig) akkor a kezdeti meredekségből láthatjuk, hogy a motor tudna 105-110 lóerőt valahol 5000-5500 magasságában, ahogy anno a jó kis 1915-ös motorom 5500-nál 107 lóerő.
Tudom, hogy az IDF karbik jobbak, de én ennél az utcai, automata hidegindítós Oettingernél maradnék, egyelőre biztos.
Egy 300-as tengellyel, két jó fejjel, 32-es veturis IDF-ekkel és egy kipufogó rendszerrel a motor 150 ló felett tudna, valahol 6000 körül. Ez plusz félmillió forint alaphangon, de inkább több.
De 1500-nál nem lenne ott a 100 Nm....
Valamit valamiért. ;-)